Vallomás
vágylak, mint hajnal a pirkadatot,
fű selyme a friss harmatot,
mint felhő a Nap sugarát,
szél a zúgó víz moraját,
óvlak, mint kagyló gyöngyét,
mint mélység a tenger kincsét,
s a hullám, mi sziklához simul
úgy ölellek hangtalanul,
s mint szív a dobbanást,
lélek a tisztító feloldozást,
úgy áhítozom érted,
Te gyönyörű természet...