Vallomás

vágylak, mint hajnal a pirkadatot, 
fű selyme a friss harmatot,
mint felhő a Nap sugarát,
szél a zúgó víz moraját,
óvlak, mint kagyló gyöngyét,
mint mélység a tenger kincsét,
s a hullám, mi sziklához simul
úgy ölellek hangtalanul,

s mint szív a dobbanást, 
lélek a tisztító feloldozást,
úgy áhítozom érted,
Te gyönyörű természet...