Feslés

A csend
oly erővel tört rám,
hogy a döbbenet palástján
a tátongó rés végig szakadt,
reszkető lelkembe csak
a félelem maradt

A kín
éj selymén körvonalazódott,
s a bánattal összefonódott.
Szétrepedt a törékeny öröm,
helyébe tolakodott a közöny,
mely már régóta
egy könnycseppen lógott,