Éjbehulló

Apró sóhaj-csipkék. 
Félrerándult ajkak 
lihegik a vívódás 
elfojtott ütemét.
Ki kell kötni valahol! 
Itt vagy ott. 

Mint szélben a vitorla, 
mosoly feszül az arcon. 

Merre jársz? 
Ki mondja meg?

Szárazföldön, 
magas hegyen, mely 
mindennél fenségesebb, 
vagy tengerfenéken? 

Kiapadt folyód sivár 
partján barangolsz talán 
kockás, bolondsipkában? 
S utánad éjbehulló 
csillagok rajzolnak 
lábnyomot...