Éjbehulló
Apró sóhaj-csipkék.
Félrerándult ajkak
lihegik a vívódás
elfojtott ütemét.
Ki kell kötni valahol!
Itt vagy ott.
Mint szélben a vitorla,
mosoly feszül az arcon.
Merre jársz?
Ki mondja meg?
Szárazföldön,
magas hegyen, mely
mindennél fenségesebb,
vagy tengerfenéken?
Kiapadt folyód sivár
partján barangolsz talán
kockás, bolondsipkában?
S utánad éjbehulló
csillagok rajzolnak
lábnyomot...